Mi történik a nőgyógyásznál?

Kevés szakma említése kelt olyan szorongást, mint a jegyellenőröké, a fogorvosoké vagy a nőgyógyászoké. Az alábbi ismeretek és tanácsok a nőgyógyászokkal kapcsolatos szorongást hivatottak oldani.

Szerző: Dr. Tóth Ágnes | Lektor: | Publikálás dátuma: 2015-10-19

Nőgyógyászt két esetben szokás felkeresni: ha valami nőgyógyászati jellegű panaszod van, vagy ha semmilyen panaszod nincs, csak itt az ideje az éves ellenőrzésnek.

Hogyan készülj fel?

A nőgyógyászati vizsgálatra érdemes felkészülni. Ha nincs panaszod, a vizsgálatot leginkább a vérzésedet megelőző vagy annak elmúltát követő hétre érdemes időzíteni. A vizsgálat előtt csak általános tisztálkodásra kerüljön sor, hüvelyöblítésre semmiképp! Vérzési vagy váladékozási panasz esetén semmi esetre se próbáld meg eltüntetni ezek nyomait! A vizsgálat előtti napon már lehetőleg ne történjen szexuális aktus.

Miről fogtok beszélgetni?

A nőgyógyász mindenekelőtt beszélgetni fog veled. Lesznek olyan kérdései, amikre érdemes előre felkészülni. Például:

Van-e valami panaszod?

Hány évesen kezdtél menstruálni?

Milyen gyakran szoktál menstruálni?

Mikor kezdődött a legutóbbi vérzésed?

Volt-e már szexuális kapcsolatod?

Ha neked is vannak kérdéseid, írd le őket még otthon, nyugalomban és vidd magaddal a vizsgálatra! Érdemes menstruációs naptárt is vezetni és azt is magaddal vinni.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

A beszélgetés és az adatfelvétel után a panaszoktól függően vizsgálatra is sor kerülhet. A nőgyógyászati vizsgálat egy erre a célra készített, lábtartókkal ellátott vizsgálószéken történik, amin hátradőlve, terpesztett térdekkel kell elhelyezkedni. A kiszolgáltatottságot némiképp csökkenti, ha a vizsgálat napján szoknyába öltözöl. Ez esetben csak az alsóneműt kell levenni, a szoknya rajtad maradhat a vizsgálat alatt.

Fotó: shutterstock.com

A vizsgálat a külső nemi szervek megtekintésével kezdődik. Ezután kerül sor a hüvelyfalak és a méhnyak megtekintésére. Mivel ezek a szervek nem látszanak kívülről, szükség van egy hüvelytükör nevű eszközre, ami a hüvelybe vezetve hozzáférhetővé teszi ezeket. Az ily módon feltárt hüvelyből, illetve a méhnyakról lehet indokolt esetben egy pici vattapálcával, kefével, illetve lapoccal mintát venni mikrobiológiai (kórokozó-kimutatási), illetve citológiai (sejtkórtani) vizsgálatokhoz. Ezután egy kolposzkóp nevű, mikroszkóp-szerű eszközzel a nőgyógyász alaposan megtekinti a méhnyakad felszínét. Ehhez a megtekintéshez ecetsavas, illetve jódoldatos ecsetelés is tartozik. Ha mindezek megtörténtek, a hüvelytükröt eltávolítják a hüvelyből és a kismedence kétkezes tapintásos vizsgálatára kerül sor. Ilyenkor a nőgyógyász egyik kezének két ujját a hüvelybe vezeti, a másik kezével pedig a hasfal felől vizsgál. A két keze között kitapintja a kismedencében található szerveket és azok környezetét. A nőgyógyászati vizsgálat általában nem jár fájdalommal. Szűz páciensek esetében a tapintásos vizsgálatot végbélen keresztül szokták elvégezni.

Szükség esetén a vizsgálatot ultrahang vizsgálat is kiegészítheti, amit a helyzettől függően hüvelyi vagy hasi vizsgálófejjel végeznek. Előbbi egy ujjnyi vastag hosszúkás botra, utóbbi egy sörték nélküli lapos ecsetre emlékeztethet. Az ultrahang terjedési tulajdonságai miatt a vizsgálófej és az azzal érintkező testrészek közé zselét kennek. A maradék zselét a vizsgálat után a hasról le lehet törölni, a hüvelyből pedig a vizsgálat utáni órákban ragacsos váladékként távozik.

Az altesti vizsgálatok után kerül sor általában a mellek vizsgálatára. A húsz éves kortól ajánlott havi (menstruációt követő) önvizsgálathoz hasonlóan a nőgyógyász is elvégzi mindkét mell, valamint a hónaljak és a kulcscsont fölötti mélyedések tapintásos vizsgálatát.

Mi történik ezután?

A vizsgálatot követően immár teljesen felöltözve kerül sor az eredmények, eseteges további vizsgálatok, illetve a tennivalók megbeszélésére, tanácsadásra, receptek felírására, az ambuláns lap átadására. Ezen olvasható a vizsgálat összefoglalása és a rendelő elérhetősége is, amire a következő esedékes látogatás megszervezésekor lehet szükség.


Irodalom


  1. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a méhnyakrák szűrésének szempontjairól. Készítette: Szülészeti és Nõgyógyászati Szakmai Kollégium. Egészségügyi Közlöny 21/2009, 3643-3650.
  2. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közleménye szakmai irányelvek, protokollok, módszertani levelek érvényességi idejének meghosszabbításáról. Egészségügyi Közlöny 1/2012, 156-166.
  3. Dr. Döbrőssy L., Dr. Kékes E., Döbrőssy B., Dr. Németh E.: Szűrővizsgálatokról szakembereknek. Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 2010.
  4. Dr. Péntek Z., Dr. Ormándi K., Dr. Forrai G.: A Magyar Radiológusok Társasága Emlődiagnosztikai Szekciója: Válasz a mammográfiáról szóló BMJ közleményre és a vele kapcsolatos magyar média reakciókra. 2014.02.27.
  5. ÁNTSZ: A népegészségügyi onkológiai nőgyógyászati szűrővizsgálatok (méhnyakszűrés) szakmai protokollja: módszertani és minőségbiztosítási irányelvek. 2014.10.15.
  6. Qaseem A. MD, PhD, Humphrey L. L. MD, MPH, Harris R. MD, MPH, Starkey M. PhD; Denberg T. D. MD, PhD, for the Clinical Guidelines Committee of the American College of Physicians. Screening Pelvic Examination in Adult Women: A Clinical Practice Guideline From the American College of Physicians. Ann Intern Med. 2014, 161(1):67-72.
  7. Harris R. P. MD, MPH, Wilt T. J. MD, MPH; Qaseem A. MD, PhD, MHA, for the High Value Care Task Force of the American College of Physicians: A Value Framework for Cancer Screening: Advice for High-Value Care From the American College of Physicians. Ann Intern Med, 2015, 162(10):712-717.
  8. Sawaya G. F. MD, Kulasingam S. PhD, Denberg T. D. MD, PhD, Qaseem A. MD, PhD, MHA: Cervical Cancer Screening in Average-Risk Women: Best Practice Advice From the Clinical Guidelines Committee of the American College of Physicians. Ann Intern Med, 2015, 162(12):851-859.