Fittség és pulzus

Fittségnek általánosságban a jó fizikai teljesítményt nevezzük. Beszélhetünk:

1. morfológiai fittségről, amikor a testösszetétel (testzsír-arány, folyadéktartalom, izomtömeg) és testtömeg index (viszonyszám, amely megmutatja, hogy a testtömeg hogy aránylik a testmagasság méterben kifejezett négyzetével: ez alapján beszélhetünk alultápláltságról, normál tápláltsági állapotról, túlsúlyról és elhízásról) található az optimális, ill. normál tápláltsági állapot zónájában,
2. motoros fittségről, vagyis jó állóképességről (más néven aerob teljesítményről) és megfelelő izomerőről, ill. izom-állóképességről,
3. anyagcsere fittségéről: kedvező fehérje, zsír- és szénhidrát-anyagcsere mutatók,
4. szív- és keringési rendszer fittségéről: nyugalmi pulzusszám, terhelés után mért meredek pulzusesés, stb.

Pulzusszám

A fittség mérésében kulcsszerepet játszik a pulzusszám, amely megmutatja, hogy egy perc alatt hányszor húzódik össze (dobban) a szív. Szerepet játszik az ébredéskor, nyugalomban, terhelés alatt, terhelés maximumában, valamint a terhelés után eltelt percekben mért pulzusszám.

Fotó: shutterstock.com

Ébredési pulzus: az egyénre jellemző pulzusszám, melyet három egymást követő reggel, ébredés után mért pulzusszám átlagaként kapunk meg.

Nyugalmi pulzus: A mozgássor megkezdése előtt mért pulzusérték, amelyet azonos körülmények között mérünk. Ajánlatos a foglalkozás megkezdése előtt, mintegy 3-5 perces ülés után elvégezni. A jobb aerob állóképességgel rendelkezőknek alacsonyabb a nyugalmi pulzusuk. Normális körülmények között ébren a felnőttek szíve 70-72-t ver percenként. Alvás alatt, ill. fekvő helyzetben lassul: 60-65/ perc.

Terheléses pulzus: A terhelés csúcsán mért érték. Sokszor megegyezik a maximális pulzussal.

Maximális pulzus–Az életkor alapján számított érték: 220–életkor  (Az életkor előrehaladtával a maximális pulzusszám csökken.)

Pulzusmegnyugvás: Az állóképességi fittség fontos mutatója: hány perc telik el a maximális terhelés után, hogy a pulzusszám a nyugalmi értékre csökkenjen? (Minél edzettebb valaki, a pulzus annál gyorsabban áll vissza – akár egy percen belül – a nyugalmi értékre.)

Példa a célpulzus tartományokra:

50-60 %-os pulzus ráta (max.) – a kimerítő (aktív) napi munkánk során

60-70 %-os pulzus ráta (max) a leghatásosabb zsírszövet csökkentő zóna

70-80 %-os pulzus ráta (max.), a leghatásosabb állóképesség-fejlesztő zóna

80-90 %-os pulzus ráta (max.), az élversenyzők edzéstartománya

A fittségi mérések célja és eszközei

• az aerob fittség – állóképesség mérése: maximális oxigénfelvevő képesség (relatív aerob kapacitás) mérését célozza
• izomerő mérése (speciális tesztekkel)
• ízületi mozgékonyság (hajlékonyság) mérése (speciális tesztekkel)
• testösszetétel mérése (testtömeg, testzsír arány, folyadéktartalom, izomtömeg)

Miben lehetnek hasznosak a fittségi tesztek?

Mert lehetőséget adnak:

• az optimális edzésmunka megválasztásához,
• a hiányosságok kiküszöböléséhez, a teljesítményfokozáshoz,
• az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változások összehasonlítására,
• az egyének közötti (pl. csapattagok) fittségi mutatóinak összehasonlítására,
• az élsportra történő kiválasztásra.

A fittségnek, vagyis a jó fizikai teljesítménynek számos vetülete van. Fontos az optimális testösszetétel, a jó aerob állóképesség, a megfelelő izomerő, hajlékonyság. A fittség mérésében, valamint a megfelelő edzésterhelés kiválasztásában nagy szerepet játszhat a pulzusszám ismerete, ill. meghatározása.