Klasszikus drogok

Sajnos a kábítószeripar is folyamatosan "fejlődik", ezért új és új illegális szerek jelennek meg a piacon. Ugyanakkor a régebbi típusú drogok is tartják a pozíciójukat. Az alábbiakban az ilyen "klasszikus" szerek hatásairól és veszélyeiről olvashatsz, az új, úgynevezett dizájner drogokat egy másik cikkben foglaljuk össze.

Szerző: Ács Eszter | Lektor: Dr. Demetrovics Zsolt | Publikálás dátuma: 2015-09-16

Opiátok (heroin, metadon, ópium)

A mákgubóból kinyerhető opiátok használata nagyobb múltra tekint vissza a függőséget okozó szerek között. A természetes és szintetikus ópiumszármazékok egyaránt nagyon súlyos függőséget okoznak, kifejezetten gyorsan kialakul a tolerancia (egyre nagyobb adagra van szükség), míg az elhagyás intenzív megvonási tüneteket okoz. Mivel ezek a szerek drágák és az adagok gyorsan fokozódnak, az azt fogyasztó élete rohamos változáson megy keresztül. A szerhasználat kezdete általában fiatal életkorban indul, és férfiaknál háromszor gyakoribb, mint nők esetében.

Kannabisz (marihuana, hasis)

Az alkohol mellett a kannabiszt tekinthetjük a legellentmondásosabb drognak. Az alkoholtól eltérően a legtöbb országban nem legalizált a hozzáférés, de széles körben használt, és a világ egyes területein elfogadott a marihuána fogyasztása rekreációs célból, s gyógyászati alkalmazása is több ezer éves múltra tekint vissza.

A marihuána, bár kevésbé addiktív szer, mint a heroin vagy a kokain, de szintén képes függőség kialakítására, s megvonása is kellemetlen tünetekkel jár (ingerlékenység, hányinger). Hatása enyhe eufóriaként írható le, amely a szer elfogyasztását követő 30 percen belül kialakul és 4 óra hosszat is fennmaradhat. Felfokozza az élményeket, fantáziavilágot, miközben a mozgások finomsága csökken, a tanulás képességével együtt, s a gondolkodás megszokott láncolata is fellazul.

Pszichostimulánsok (amfetamin, ecstasy)

Ebbe a kategóriába a szervezet működését serkentő, többnyire szintetikusan előállított anyagok sorolhatók, amelyek elsősorban tabletta vagy por formájában fordulnak elő. Hatásuk jellemzően izgatottság, felgyorsulás, de akár érzékcsalódások, túláradó érzelmek megjelenése is lehetséges. Testi tünetként megjelenik a szájszárazság, szomjúság, étvágytalanság. Túladagolásuk halálos kockázatot jelenthet.


Fotó: 123rf.com

Kokain

Hatása gyors és hamarabb lezajlik, így gyakrabban kell ismételni a bevitelt, ami fokozza a függőség kialakulását. Hirtelen izgalmi fázis, fokozott beszédkényszer, kibővült öntudat jelenik meg, kitágulnak a pupillák, csökken az alvásigény és a fáradékonyság. Ezt követően érzékcsalódások léphetnek fel, majd a lefutó szakaszban depressziós állapot, szorongás, lehangoltság következik. Sajnálatosan könnyen jelentkezik túladagolás, ami szívritmuszavar, vagy akár epilepsziás roham, tudatzavar formájában jelentkezhet. Ha valaki sokáig használja, gyakori a hallucinációk megjelenése, a paranoia, a potenciazavar, az orrnyálkahártya sorvadása.

Hallucinogének (LSD, PCP, látnokgomba)

A legtöbb érzékcsalódást, illúziókat, hallucinációkat kiváltó szer növényi eredetű és több mint 100 különböző ilyen anyagot tartanak számon. Szintetikus típusa a PCP (angyalpor), vagy a talán legszélesebb körben ismert LSD. A függőség kialakulása nagymértékben szerfüggő, azonban jellemzően testi függőséget nem hoznak létre. Veszélyt inkább a pszichés problémák kialakulása tekintetében jelent. Az LSD hatása hosszú, 8-12 órán át zajlik, jellemző élmények az enyhe érzékcsalódásoktól, az extatikus állapotokig, a testen kívüli élményekig terjedhetnek.

Szerves oldószerek

Amíg az illegális drogok nem, vagy kevésbé voltak hazánkban hozzáférhetők, igen nagy teret kapott a háztartásokban megtalálható illékony szerek gőzének beszívási szokása (szipuzás). Költsége jóval csekélyebb más szereknél, egyes körökben ma is nagy népszerűséget élvez. Ezek lehetnek tisztítószerek, festékoldók, ragasztók. A hosszú távú használat az értelmi képességek rohamos romlásával jár, és szívritmuszavart, máj- és vesekárosodást, akár halált okoz.


Irodalom:

Demetrovics Zsolt (szerk.): Az addiktológia alapjai I-IV, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2007-2010.

Demetrovics Zsolt: A droghasználat funkciói, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007.

Gabbard, G: A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve, Lélekben Otthon Kiadó, Budapest, 2008.

Németh, Attila: Pszichiátria - másképp, Medicina Kiadó, Budapest, 2006.

Pilling, János (szerk.): Orvosi kommunikáció, Medicina Kiadó, Budapest, 2008.

Szőnyi G., Füredi J. (szerk.): A pszichoterápia tankönyve, Medicina Kiadó, Budapest, 2000.

Tringer, László: A pszichiátria tankönyve, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005.