Te mitől függsz? Telefon, Facebook, játék?

Érdemes a függőségek hátterét megvizsgálni, az esetleges problémák gyökerét feltárni, illetve a környezeti visszajelzésekre figyelni, mert előfordulhat, hogy észre sem veszed, kit/mit hanyagolsz el.

Mikor beszélünk viselkedéses függőségekről?

A viselkedéses függőségek napjainkban igen gyakoriak. Alapvető viselkedésformák fordulhatnak át egészségtelen mértékű függőségekbe, ha eluralják életünket. Az addiktológia mint tudományág foglalkozik e kérdéskörrel, ahol a káros szenvedélyek, egészségkárosító magatartásformák, függőségi állapotok, viselkedéses függőségek kapnak kiemelt figyelmet. A viselkedéses függőségek közé soroljuk a játékszenvedély-betegséget (gambling), a szexuális viselkedés bizonyos zavarait (pl. pornográfiához való hozzászokás), de ide sorolhatóak a táplálkozás különböző zavarai (pl. anorexia nervosa, bulimia), a társfüggőség, szerelemfüggőség, a munkamánia („munkaalkoholizmus”), a testedzésfüggőség, a vásárlási kényszer, a számítógépes játékoktól való függőség, az internetfüggőség, és még sok hasonló viselkedésforma. Ilyen esetben tehát a függőség tárgya maga az adott viselkedésforma: vásárlás, pornó, videójátékok, szerencsejáték, evés, sport, Facebook stb.

Hogyan válhatok egy viselkedés rabjává?

A felsorolt viselkedésformák egészséges mértékben jelen lehetnek az emberi viselkedésben. Megfigyelhetjük, hogy a leggyakoribb viselkedési függőségek – a táplálkozási magatartás zavarai, a játékszenvedély, a szexuális zavarok – valamilyen alapvető biológiai szükséglethez (táplálkozás, szexualitás) kötődnek. Függőségről, vagy pszichológiai zavarok megjelenéséről akkor beszélünk, ha az adott viselkedésforma uralni kezdi a személy viselkedését, a függőség kerül élete középpontjába, s ennek következtében jelentősen károsítja az egyén életvitelét, illetve a testi és/vagy a lelki egészségét, valamint környezetét, társas kapcsolatait. Láthatjuk, hogy napjainkra a viselkedéses függőségek igen sok területét ölelik fel az életünknek, beleszövődnek mindennapjainkba. Ezek a jelenségek természetesen csak egy bizonyos pont után válnak károssá, csak ekkor beszélünk valós értelemben függőségről.

Fotó: shutterstock.com

A viselkedéses függőségnél nehéz meghúzni a tiszta határvonalat, hiszen olyan tevékenységekre épülnek, amelyek többé-kevésbé jelen vannak mindenki életében. Jó példa minderre, hogy először csak napi egy órára ülsz le internetes játékokat játszani, majd egyre több időt töltesz online, és azon kapod magad, hogy már a gép előtt ülve, játék közben vacsorázol és a legtöbb barátodat csak a cybertérben „látod”, miközben valójában egyedül ülsz a szobádban, és akikkel játszol, nem is a barátaid, a felhasználónevükön kívül nem is tudsz róluk semmit.

Lépcsőfokok a függőség felé

A viselkedéses függőségekben az egyén arra használja az adott viselkedésformát, hogy elmeneküljön a valóság elől annak érdekében, hogy növelje önbecsülését, vagy fokozza vélt boldogságérzetét. Először az egyén elkezd valamivel fokozottan foglalkozni, önmaga megnyugtatása céljából kiutat keres a valódi problémákból, hanyagolni kezdi a barátait.

A második lépésben már túlzott foglalatoskodás jellemző az adott viselkedés kapcsán, ami konfliktusokat szül a barátokkal, családtagokkal. A környezeted elhanyagoltnak érzi magát, mialatt Te csak az adott viselkedésre koncentrálsz, és egyre többet foglalkozol egyvalamivel, ekörül jár minden gondolatod, és megnyugtat, ha az adott dologgal foglalkozol. Sőt, ennél is több időt szeretnél tölteni az adott foglalatossággal. Egyfolytában azon agyalsz, hogy mikor tudod beütemezni, és bűntudatod van, ha valami miatt ez meghiúsul.

Az utolsó lépcsőfok ezután következik, amikor már rosszul vagy, és fizikai tüneteket produkálsz, ideges vagy, mert csak arra tudsz gondolni, hogy milyen akadályok vannak az adott viselkedésforma gyakorlásában, és a stressz, a frusztráció már lelkileg meggyötör.

Mit tegyél?

Gondolkodj el azon, hogy van-e olyan dolog, amivel túl sok időt töltesz, és nem jut idő miatta másra. Gondold át, hogy hagysz-e elég időt a tanulásra, a családoddal és a barátaiddal való személyes találkozásra, minőségi együttlétre, vagy arra, hogy kint legyél a természetben, sportolj. Különösen fontos, hogy odafigyelj arra, hogyan irányítod az életedet. Szánj mindenre elég időt, figyelj oda a környezeted jelzéseire, légy nyitott! Az élet számos élményt, meglepetést tartogat számodra. Ahhoz, hogy teljes életet élj, figyelned kell a külvilágra. Ha a környezeted visszajelzései alapján úgy érzed, hogy egyedül nehéz lenne változtatnod, akkor keresd szakember segítségét! (Link: pszichiátriai gondozók)

Irodalom:

Block, J. J.: Issues for DSM-V: Internet addiction. American Journal of Psychiatry, 165(3), 306–307, 2008.

Griffiths, M. D.: Gambling and gaming addictions in adolescence. Oxford: BPS Blackwell, 2002.

Griffiths, M. D.: A ‘components’ model of addiction within a biopsychosocial framework. Journal of Substance Use, 10(4), 191–197, 2005.

Kun B, Demetrovics Z.: Az addiktológia alapjai IV. ELTE Eötvös Kiadó,            Budapest, 2010.

Menczel Zs., Kovács E., Vingender I.: A testedzésfüggőség: egy újabb viselkedéses addikció a modern evés- és testképzavarok sorában. Addiktológia, 10. évf. 4. sz., 301-307, 2011.

Nagygyörgy K,. Pápay O., Urbán R., Farkas J., Kun B., Griffiths M. Demetrovics Zs.: Problémás onlinejáték-használat: Szakirodalmi áttekintés. PSYCHIATRIA HUNGARICA 28:(2): 122-144, 2013.

Túry F., Pászthy B.: Evés és testképzavarok. Pro Die Kiadó Kft., Budapest, 2008.