Szomorúság, levertség vagy depresszió?
A depresszió igen gyakori betegség, mely 350 millió embert érint világszerte. Amennyiben már kialakult, nagyon fontos a megfelelő szakmai segítség, mivel a depresszió számos negatív következménnyel járhat.Szerző: Tóth Mónika Ditta | Lektor: Dr. Purebl György, Dr. Túry Ferenc | Publikálás dátuma: 2015-09-16
A depresszió ugyanis jól kezelhető, kezelés nélkül azonban nemcsak tartósan rosszul érezzük magunkat, hanem megnőhet többek között az öngyilkosság, a kóros szerhasználat és egyes testi betegségek veszélye is.
Mi minden befolyásolhatja a hangulatodat?
Az életben számos olyan kihívással, problémával találkozunk, melyek rosszul érinthetnek bennünket. Fontos, hogy jól teljesítsünk az iskolában, szeretnénk, ha sok barátunk lenne, és az osztálytársaink is elfogadnának. A nagybetűs szerelem sem mindig úgy alakul, ahogy szeretnénk, és persze a családi életünk is néha nehéz helyzet elé állíthat bennünket. Mindenkit érnek csalódások, kudarcok, és ezek az élet természetes velejárói. A nehéz időszakokat ki könnyebben, ki nehezebben viseli. A serdülők még nehezebbnek érezhetik ezeket a kihívásokat, az őket érő sok változás miatt: megváltozik a külsejük, új barátságok, szerelmek szövődnek, keresik önmagunkat és próbálgatják szárnyaikat. Eközben több konfliktus alakulhat ki a szüleikkel, illetve a tágabb környezettel. Ebben az időszakban elkezdődik az önállósodás, de ugyanakkor szükség van a szülői támogatásra is, és nehéz a kettő között a megfelelő egyensúlyt megtalálni. Mindezek befolyásolják természetes napi hangulatváltozásainkat is, de depresszióhoz is vezethetnek.
Fotó: shutterstock.com
Ha kicsit szomorkás a hangulatod
A szomorúság nem jelent feltétlenül depressziót! Teljesen természetes, ha rosszkedvűnek érzed magad egy számodra nehéz, szomorú esemény után: ha összevesztél valakivel, rossz jegyet kaptál, vagy a szüleid nem engedtek el a kedvenc koncertedre. Vannak azonban olyan időszakok, amikor úgy érzed, minden összegyűlt, mintha minden szürke lenne, nem tudsz örülni semminek és senkinek. Ha ez az állapot több mint két hete fennáll, érdemes tovább olvasnod a cikket, hiszen fennállhat a depresszió lehetősége.
A depresszióról
A depresszió egy olyan állapotot jelölő orvosi szakkifejezés, amelyben a szervezetnek a hangulatot befolyásoló működése szenved zavart – vagyis a depresszió egy hangulatzavar. Számos felmérés szerint minden tizedik fiatalt érint a klinikai súlyosságú depresszió, és minden harmadik kerül közel a depressziós állapothoz – vagyis a depresszió gyakori probléma. Nem a hangulatzavar az egyetlen tünet!
A depresszióra az alábbi tünetek is jellemzőek lehetnek, és mint láthatod, ezek a tünetek valószínűleg rossz hatással vannak a mindennapi életre, kapcsolatokra és a teljesítményre:
- Nyomott, szomorú hangulat, rosszkedv (vagy irritáltság, ingerlékenység)
- Csökkent önbizalom, alacsony önértékelés
- Gyakori bűntudat érzése
- Közöny, érdektelenség, fásultság (semmihez sincs kedved)
- Iskolai teljesítményromlás, koncentrálási nehézség, döntésképtelenség
- Alvászavarok
- Testsúly változása, csökkent vagy megnövekedett étvágy
- Öngyilkossági gondolatok
18 éves kor alatt az indulatosság és az agresszió is fontos tünet lehet. Ha a fenti tüneteket (vagy egy részüket) tapasztalod magadon, vagy másokon, kérdezz meg egy szakembert, hogy mit tegyél – ez lehet az iskolapszichológus, vagy az orvos, akihez jársz, vagy akár egy teljesen ismeretlen szakember (sokszor egy ismeretlennek könnyebb elmondani, ami nyomaszt). Ezen kívül kitöltheted tesztünket is, mely segít eldönteni, hogy depressziós vagy-e, és ha igen, milyen mértékben.
Mi segíthet a depresszió megelőzésében?
A rendszeres testmozgás és az aktív életmód, a barátoktól és családtagoktól kapott támogatás nagyon sokat segíthet, hogy elkerüld a depressziót. Próbálj meg nyíltan beszélni problémáidról, még ha kezdetben nehéznek érzed is, és ha gondod van, kérj mielőbb segítséget azoktól az emberektől, akikben bízol! Ezen kívül a negatív gondolataid felismerésével és azok átformálásával is javíthatsz hangulatodon.
Itt kaphatsz szakmai segítséget.
Irodalomjegyzék:
Balázs J., Miklósi M., Keresztény Á. Hoven C., Carli V., Wasserman C., Apter A., Bobes J., Brunner R., Cosman D., Cotter P., Haring C., Iosue M., Kaess M., Kahn, Jean-Pierre, Keeley H., Dragan M., Postuvan V., Resch F., Saiz P., Sisask M., Snir A., Tubiana A., Varnik A., Sarchiapone M., Wasserman D.: Adolescent subthreshold-depression and anxiety: psychopathology, functional impairment and increased suicide risk. J Child Psychol Psychiat 54(6): 670-677., 2013.
Hajduska M.: Krízislélektan, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2012.
Tringer L.: A pszichiátria tankönyve, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005.
Hasznos linkek:
Ezen a linken nagyon részletes anyagot, olvasnivalót és praktikus tanácsot találsz a depresszióról, magyar nyelven: