Öt dolog, amit tudnod kell a szorongásról

A szorongás, félelem, feszültség teljesen természetes érzések, melyek normál esetben egy adott esemény, helyzet, tárgy hatására alakulnak ki bennünk. Vannak azonban olyan esetek, amikor ez a szorongás nem köthető semmilyen konkrét kiváltó ingerhez és nem is múlik el, sőt néhány esetben erősödik.

Szerző: Tóth Mónika Ditta | Lektor: Dr. Purebl György, Dr. Túry Ferenc | Publikálás dátuma: 2015-09-18

Mi az a szorongás?

Időnként mindenkivel megesik, hogy feszültséget, nyugtalanságot, félelmet él át. Ezek a jelenségek teljesen természetesek, sőt bizonyos mértékben, egyes helyzetekben javítják is a teljesítményünket (pl.: sportban, vagy vizsgán). Ezek az érzések nem kizárólag negatív hatásúak, mivel fenyegetettség esetén felkészítik szervezetünket a menekülésre, vagy a szembeszállásra. Ilyenkor megemelkedik a pulzusunk, szaporább lesz a légzésünk és szívverésünk, izzadunk, és bizonyos hormonok szintje is megemelkedik a vérünkben. Fontos azonban megkülönböztetni a félelmet a szorongástól, előbbinek konkrét oka van, míg utóbbi esetben a nyugtalanság érzet minden különösebb ok nélkül van jelen, „szabadon lebeg”.

Mikor válik problémává?

A szorongás akkor válik igazán problémává, ha ez a feszültség, nyugtalanságérzet eluralja a mindennapjainkat, az élet minden területére kiterjed, és általános érzéssé válik. Meghatározza a gondolatainkat, cselekvéseinket és érzéseinket. Létezik az ún. generalizált szorongás, mely esetén a túlzott mértékű szorongás, aggodalom legalább hat hónapig fennáll és az élet fontos területeire is kiterjed, mint például az iskolai, vagy munkahelyi teljesítményre. Ennek a zavarnak a legfontosabb tünetei:

  1. nyugtalanság vagy idegesség,
  2. „felhúzottság” érzése
  3. fáradékonyság
  4. koncentrálási zavarok, "gondolkodásképtelenség”
  5. ingerlékenység
  6. izomfeszültség
  7. alvászavar (elalvási vagy átalvási nehézség)
  8. vagy nyugtalan, nem kielégítő alvás.

Milyen típusai vannak a szorongásnak?

A szorongásos zavarok leggyakoribb fajtái.

Pánikroham: rohamszerűen jelentkező, nagyon intenzív félelemérzés, mely fulladásérzéssel, heves szívdobogással és egyéb testi tünetekkel párosul (izzadás, remegés, hasfájás).

pánikzavart pedig visszatérő pánikrohamok és a rosszullétektől való intenzív félelem jellemzi, mely gyakran jár együtt agorafóbiával (zsúfolt terektől való félelemmel).

Fotó: shutterstock.com

Fóbiák: bizonyos helyzetektől, tárgyaktól, állatoktól való félelem, tipikus példája ennek az agorafóbia, vagy a mások figyelme miatt átélt fóbiás szorongás (szociális szorongás).

Kényszerbetegség esetén kényszerítő gondolatok és viselkedésformák nehezítik meg a mindennapi életet, például úgy érzi a személy, hogy napjában akár több százszor kell megmosnia kezeit, hogy megszabaduljon a kórokozóktól. A viselkedés ismétlése ideiglenesen ugyan csökkenti a feszültséget, de a mindennapi életvitelt ellehetetleníti. Ennek hátterében a bepiszkolódástól, fertőzésektől való félelem, vagy akár egy mélyebb érzelmi feszültség állhat. Számos más pszichés zavar kísérője is lehet a szorongás, például társulhat függőségekhez, alvászavarokhoz, vagy depresszióhoz.


Mit tehetsz, hogy leküzdd a szorongásod?

Az enyhébb fokú szorongást, amely egy stresszesebb időszakban alakul ki, magad kezelheted testmozgással, baráti beszélgetésekkel, néhány nap pihenéssel, kirándulással, vagy akár zenehallgatással. Az alkohollal, vagy drogokkal való feszültségcsökkentés káros lehet testi, lelki egészségedre, függőséghez vezethet, ezért kerüld el. Szakmai segítségre van szükség, ha a túlzott nyugtalanságérzés negatívan érinti magánéletedet, munkahelyi, vagy iskolai teljesítményedet, esetleg a szorongás miatt nem jársz tömegközlekedéssel, vagy kerülöd a társas helyzeteket. Ha félsz a pókoktól, vagy feszültséget érzel, amikor mások előtt kell szerepelned, még nem jelenti azt, hogy kezelésre szorulsz. A fent felsorolt típusok diagnózisához azonban mindenképpen szakember szükséges.


Kihez fordulj?

Első körben nem árt, ha megpróbálsz problémáidról olyannal beszélgetni, akiben megbízol. Lehet ez barátod, rokonod, testvéred, vagy a szüleid. Minden iskolában van ezen kívül pszichológus, aki sokat tud segíteni ilyen helyzetekben. Titoktartási kötelezettsége van, így teljes körű bizalmasságra számíthatsz, ha őt felkeresed.


Szakirodalmak, hasznos linkek:

Renau Z. Peurifoy: Szorongás, fóbiák, pánik: Hogyan legyünk úrrá félelmünkön? Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1998.

Padmal De Silva, Stanley Rachman: A rögeszmés, kényszeres betegség. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1995.

http://www.szorongas.hu/