Kajába fojtod a bánatod?

Az elhízás sok tényező együttes hatására alakul ki, amelyek közt ugyanakkor kulcsfontosságú az életmód. Hátterében állhatnak genetikai tényezők, betegségek, sérülések, központi idegrendszeri zavarok, gyógyszerhatások is. Erős szerepet játszik a modern társadalmak túltápláló környezete, a mozgáshiányosság, ülő életmód, és lelki-mentális tényezők, így az úgynevezett. „érzelmi evés”.

Érzelmi evés

Az evés hat a központi idegrendszerre. Lehet jutalmazó, hangulatemelő hatása, önnyugtatásként is funkcionálhat. Az evéssel ezért tévesen kompenzálni próbálhatjuk negatív érzéseinket. Az unalom, magány, szomorúság, belső üresség érzése mind állhat az úgynevezett „érzelmi evés” mögött. Az evés az érzelemszabályozás eszközévé válik, amely szerepet játszhat az elhízás és a falászavar kialakulásában.

Binge eating: falászavar

Falászavar esetén a személyre legalább hetente egyszer, három hónapon át visszatérő falásrohamok törnek, amelyekben a személy

1) elveszti az evés feletti kontrollt.

2) rengeteget eszik, sokszor éhségérzet nélkül,

3) a szokásosnál gyorsabban,

4) a kellemetlen teltségérzet kialakulásáig.

5) egyedül teszi, mert zavarban van, hogy sokat eszik.

6) undort, depressziót él meg önmaga iránt, a túlevés miatt pedig bűntudatot,

7) de nem hánytatja vagy hashajtóztatja magát (ez már a bulimia lenne).

Fotó: shutterstock.com

Az elhízás és érzelmi evés viselkedésterápiája

Nagyon hatékony az egyéni kognitív-viselkedésterápia,  átlagosan 10 százalék súlycsökkenés érhető el vele! (Pláne, ha diétával és mozgással is kombinálod.) Személyre szabott, mérhető, elérhető célt kell kitűzni. Követni kell a testsúly alakulását, az evési és aktivitási szokásokat, kapcsolódó eseményeket, érzelmeket, rizikópontokat.

Fontos a túlevéshez vezető viselkedési lánc azonosítása, például:

édességeket veszel a boltban, hogy megedd, ha este egyedül vagy és rád tör a magány?

a tévénézéshez veszed az édességeket? Ha befaltad bűntudatod van?

Ez a folyamat bármely láncszeménél megszakítható, vagy más viselkedéssel helyettesíthető. Ezt segíti az evési napló készítése: milyen időpontban, hol, milyen ételt és italt fogyasztottál, hány kalória értékben? A szituációt milyen gondolat, érzés kísérte?

Alapvető a veszélyeztető ingerek kontrollja (például ne hagyj csokit az éjjeliszekrényen), a tudatos tervezés, új viselkedéses alternatívák nyitása (magány esetén felhívhatsz inkább valakit).

A testsúly kontrollálása „életmód alapú”, élethosszig tartó feladat. Az eredményes megküzdés viszont rengeteg kockázattól óvja meg és erősebbnek és hatékonyabbnak is fogod érezni magad tőle.

Irodalom:

Czeglédi E. (2012): A viselkedésváltozás transzteoretikus modelljének alkalmazási lehetőségei az elhízás kezelésében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13(4),411–434.

Cooper, P.J. (1993). Ford.: Túry F. (1994). Farkaséhség.

Halmy L. (1996): Az elhízás mai szemlélete. Psychiatria Hungarica, 11(3), 257–265.

Pados Gy. (2010). Az elhízás korszerű kezelése. Mindennapok Gyakorlata. 2010, 151(12), 501–504.

Szumska I., Dudás K. (2008): Falászavar. In: Túry F. és Pászthy B. (szerk.): Evészavarok és testképzavarok. Budapest, Pro Die Kiadó, 41-52

Túry F. (2000): A túlsúly mint pszichoszomatikus zavar. Praxis, 9(4), 17-21.

Túry F., Joó M.N. (2004). Az elhízás pszichoterápiája. Obesitologia Hungarica, Sup. 4:72-88.